Színház, Dráma

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén. 

" .. vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal?"

George és Martha, a középkorú házaspár egy protokollparti után, az éjszaka kellős közepén áthívja magukhoz a férfi új egyetemi kollégáját és annak feleségét egy kis ismerkedésre. A laza iddogálós-beszélgetős este azonban hamarosan kínossá válik az ifjú vendégek számára: házigazdáik egyre durvábban szólogatnak be egymásnak, és szép lassan kiderül, itt nem egyszerű játszmázás zajlik, ez az este az öldöklő leszámolás ideje, amit senki sem úszhat meg sértetlenül.

TÁRSAS MONODRÁMA
16 éven felüliek számára ajánljuk.

Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.

Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését?

A Nagymamával álmodtam egy különleges harmadik-generációs trauma-feldolgozást segítő, mégis sok humorral átitatott színházi stand up / monodráma. Az előadás azt az egy hónapot mutatja be, amelyben a 35 éves főszereplő, Göndör László - a pandémia valamint önismereti válsága kellős közepén - összeköltözött a 97 éves holokauszt- túlélő nagymamájával.

-Groteszk világmegváltás két részben-

A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.

Az Életrevalók a két világból kitaszított férfi minden előzetes várakozást felülíró barátságának igaz története, melyből a 2011-ben készült francia filmadaptáció hatalmas nemzetközi siker után mára kultikussá vált. A szórakoztató és érzékeny történet azonban sok izgalmas meglepetéssel szolgál majd színházi feldolgozásában is.

Liliom, a körhinta kikiáltója beleszeret Julikába, a cseléd lányba, mindketten elveszítik munkájukat, Liliom rosszul bánik a lánnyal, pedig szereti őt. Amikor megtudja, hogy a lány várandós, örül és elhatározza, hogy előteremti a családi élethez szükséges anyagi forrásokat. Visszatér Muskátnéhoz, aki szerelmes a férfiba. Ficsúrral, bűnöző barátjával próbál pénzt szerezni, ez katasztrófába torkollik. Ficsúr elmenekül, Liliom pedig megöli magát. A játék a túlvilágon folytatódik, ahonnan Liliomot még egyetlen napra "visszaengedik" a Földre.

A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stan és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla…

Az Udvari Kamaraszínház legkisebb előadása, amely megtörtént eseményeken és egy szabadkai magyar polgár, Kende Ferenc naplóján alapul.

Saját tapasztalatait és Lakatosné Jutka életének történetét írta színpadra Szalai Kriszta.

Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.

Megtartható-e a magyarság, a magyar identitás, megőrizhető-e a magyar kultúra Erdély sajátságos történelmi helyzetében? Menjenek vagy maradjanak?

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

Tizennyolc c. előadásunkban Tisza István politikai karrierjén és tragikus sorsán keresztül, a háború és az azt követő események tükrében mutatjuk be a Magyar Királyság utolsó napjait és az új korszak kezdetét a 20. századi magyar történelemben.

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense kései találkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel – jutalomjáték a színészeknek.

Egy sármos pesti nőcsábász története.

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.

Kinyílik a függöny és elindul a......a szerepjáték? a kőkemény üzlet? az őrjítő szerelem? az opera, ami maga a való élet? Ezúttal a 20. század egyik legtehetségesebb operaénekesnője Maria Callas és Aristotle Onassis üzletember hajókabinjába válthatnak jegyet a nézők.

Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek.

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

A fővárostól távoli településen szegénységben élő fiatalokból a tornatanár egy focicsapatot verbuvál nem kisebb céllal, mint a megyei kupadöntő megnyerésének szándékával. Hogy biztos legyen a győzelem, a formálódó csapatba külsősöket is hív: értelmi sérült, sikeres színészeket, akik ugyan nem a fociban jeleskednek, de tudják, hogyan kell győzni. Az önlegyőzés mesterei.

130 éve született Lakner Artúr, akinek a neve egykor fogalom volt, de ma már szinte senki sem ismeri a nevét. A 20 évig működő gyerekszínházában olyan zsidó gyerekekből nevelt nagy színészeket, mint Ruttkai Éva, Zsolnai Hédi, Lakatos Gabriella, Galambos Erzsi, Harkányi Endre. Tragikus volt Lakner bácsi utolsó gyerek-előadása: