Koncert, zene

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A hangversenyen két klasszikus szimfónia viseli nevében a Gyász és a Tragikus szavakat.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

A sorozatzáró koncerten két nagyszabású remekművel búcsúzik a Magyar Kincsek 2022/23-as évada, a magyar zenetörténet világszerte legismertebb két mesterének életművéből választva programját.

MŰSOR:
Haydn: Sinfonia Pasticcio
Mozart: G-Dúr hegedűverseny KV 216
Scsedrin - Bizet: Carmen-szvit

Világhírű hegedűművészek a Zeneakadémián

Hangjeggyé varázsolt tündérek, lovagok, középkori várak és vadászok jelennek meg a Fesztiválzenekar romantikus programjában, amelyben a német zeneirodalom két nagyágyújának egy-egy nagyszabású és megunhatatlan slágerdarabja szólal meg.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

2018-ban koncertezett először a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble, melynek legfőbb célja, hogy bemutassa a 20. és 21. század legjelentősebb műveit, kiemelt hangsúlyt fektetve az új magyar kompozíciók bemutatására. BMC-beli áprilisi koncertjüket Eötvös Péter vezényli, aki a francia-olasz származású, ám életének nagy részében Amerikában alkotó Edgard Varèse két fontos darabjával ismerteti meg a hallgatóságot.

Változatos koncertnek ígérkezik a Luxemburgi Filharmonikusok estje.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Előadók:
Lida Limmer - cselló
Vezényel: Guido Mancusi

MOZART EST

Bár Finnország és Oroszország kapcsolata finoman szólva is ritkán volt mentes a konfliktusoktól, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest hangversenye bebizonyítja, hogy a két nemzet zenéje, kultúrája igenis jól megfér egymás mellett, ráadásul a koncerten elhangzó művek, Sibelius, Rachmaninov és Szkrjabin legtermékenyebb időszakának darabjai épp a századfordulón, a 20. század első évtizedének második felében keletkeztek.

1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással Hector Berlioz és Liszt Ferenc. Berlioz elragadtatott szavakkal méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját.

Capriccioso bérlet/3.
Zenei felfedezések a Budapest Music Centerben

A Hangfogó sorozatunk az iskolás korosztályt, a 8-12 éves fiatalokat szólítja meg, akik szívesen indulnak zenei felfedezőutakra, de természetesen az őket kísérő felnőttek vagy a kistestvérek is jól fognak szórakozni a sorozat koncertjein.

Európa egyik leghíresebb operaházának zenekara koncertegyüttesként, a szimfonikus repertoár tolmácsának szerepkörében is világklasszis - ezt bizonyítja ez az est, melyen egyetlen hatalmas vallomást hallunk. Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája nemcsak összegez, de a modernség új útját is kijelöli - egy utat, amelyen a zeneszerzőnek már nem volt lehetősége végigmenni. A koncert karmestere, korunk egyik legnagyobbja maga is Milánó szülötte, ezer szállal kapcsolódik a városhoz és a Scalához.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Belgiumban született és élt minden idők egyik leghíresebb hegedűművésze Eugène Ysaÿe (1858-1931), aki a hegedű irodalmát is nagyszerű művekkel gyarapította.

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.

A Holle anyó a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Szerzője, Csengery Dániel több színdarabhoz és filmhez - például a Liza, a rókatündérhez - komponált zenét, számos művével pedig kifejezetten a fiatalabb közönséget célozta meg.

AZ ÉRZELMEK UNIVERZUMA
Holst: Planéták

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

Száz esztendeje született Ligeti György, a 20. század egyik legizgalmasabb, mindig új utakat kereső zeneszerzője. Erdélyben látta meg a napvilágot, a budapesti Zeneakadémia neveltje volt, 1956-os emigrációját követően érett művészete Nyugat-Európában bontakozott ki.

Előadók:
Anna Maria Kokits – zongora
Vezényel: Guido Mancusi

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

2016 után újra felkerült a Met élő HD-közvetítéseinek műsorára az „operák operája”, méghozzá vadonatúj rendezésben, melyet a Tony-díjas belga Ivo van Hove jegyez. Az absztrakt közegbe helyezett és a történet árnyékos oldalának a szokottnál nagyobb figyelmet szentelő előadás debütáló karmestere az énekesnőként igen jól ismert Nathalie Stutzmann lesz, nagyszerű énekesi gárdát vezényelve