Színház, Néptánc

Fókuszban a koreográfusok sorozatban ezúttal a legendás nyíregyházi táncműhely mutatkozik be, szűkebb pátriája, Szabolcs sokszínű tánckultúráját, örökségét hozza el Budapestre. A Nyírség Táncegyüttest közel 40 éve vezető Demarcsek György és jelenlegi művészeti vezető társa, egykori tanítványa, Éder Róbert az estet közösen jegyzik.

Duna Művészegyüttes
Előadás nyelve: MAGYAR
Táncok és imák a Duna mentén

A Tiszavirág Néptáncegyesület jubileumi gálaműsora

Az IFJÚSÁGI NÉPTÁNCANTOLÓGIA a 14-18 éves korosztályú fiatalok kiemelt, országos színházi bemutatója.

A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora, ahol jelen lesznek a FolKid gyermekfesztivál kiemelkedő csoportjai is.

Operett két felvonásban, Peller Károly rendezésében!
A legendák, a mítoszok, a mesék néha sokkal fontosabbak, mint maga a valóság.

„Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!” Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Az Elfújt emlékek egy emberi életet mutat be, olyan történetfoszlányokon keresztül, melyek igaz alapokon nyugszanak, és mert valóságosak, valódi érzelmek dinamikája feszíti a táncot és a zenét.

A Hagyományok Háza idén is folytatja Mesterek és tanítványok című sorozatát. A koncert alkalmával az érdeklődők megismerhetik Kerényi Róbert, a táncház mozgalom második hullámának emblematikus alakjának szakmai életútját, betekintést kaphatnak gyűjtőmunkájába és oktatói tevékenységébe.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. A magyarországi szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítésére, a könnyebb jövő reményében.

A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.

Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.