művész


Kacsóh Pongrác
2

Kacsóh Pongrác

Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, tanár.

Élete:

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Zenei tanulmányait Farkas…

 Tovább

Aktuális programok


János vitéz

Budapesti Operettszínház

Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti…

János vitéz

Eiffel Műhelyház / Eiffel Art Studios

Daljáték három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

János vitéz

Magyar Állami Operaház

Daljáték három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, tanár.

Élete:

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Fő művei:

Kísérőzenék színpadi művekhez:
Molnár Ferenc: Liliom (1909);
Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.);
Maurice Maeterlinck: Kék madár.

Dalművek:
János vitéz (1904);
Csipkerózsa (1906);
Rákóczi (1906);
Mary-Anne (1908);
Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).

Publikációk:
Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
Zenekritikák a Pesti Naplónál.
Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.

János vitéz

János vitéz

Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft.
  • Zeneszerző
János Vitéz

János Vitéz

Színház-Zene-Tánc KH Alapítvány
  • Zene
János Vitéz nem aktív

János Vitéz nem aktív

Színház-Zene-Tánc KH Alapítvány
  • Zene
Kacsóh P.: János vitéz

Kacsóh P.: János vitéz

Magyar Állami Operaház
  • Zeneszerző
Kacsóh P.: János vitéz / A Győri Kifaludy Színház ea.

Kacsóh P.: János vitéz / A Győri Kifaludy Színház ea.

Magyar Állami Operaház
  • Zeneszerző
Sziget Színház: János vitéz - zenés játék

Sziget Színház: János vitéz - zenés játék

Kalocsai Művelődési Központ és Könyvtár
  • Zeneszerző

Ajánlataink


Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!