3
Concertino sorozat: Mozart, Janáček, Grieg
A kamarazenekari művekből szemezgető Concertino sorozat ezúttal északra tartó zenei expedíciót indít.
Jegyvásárlás
Program
Aktuális előadások
Concertino sorozat: Mozart, Janáček, Grieg
Műsor:
Wolfgang Amadeus Mozart: 15. (G-dúr) szimfónia, K. 124;
5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
Leoš Janáček: Szvit vonószenekarra, JW 6/2
Edvard Grieg: Két északi dal, Op. 63
Suyoen Kim (hegedű)
Koncertmester: Pilz János
A kezdőállomás Salzburg: második olasz útjáról hazatérve Mozart itt komponálta 15. szimfóniáját, és itt született a hegedűkoncert terjedelmi és technikai határait fokozatosan felfedező és feszegető szerző 5. hegedűversenye is, amellyel nem egészen húszévesen búcsút intett a műfajnak. Csehországba kirándulva Janáček vonószenekari szvitje szólal meg a szerző korai alkotói periódusából, a végállomás pedig Norvégia, ahonnan Grieg népdalokon alapuló két melódiáját hozza el a Pilz János vezette BFZ. Az est szólistája a berlini Konzerthausorchester első koncertmestere, Suyoen Kim, aki a The Strad újságírója szerint „bájjal, csábítóan meleg hangszínnel és folyékony dallamívekkel” játszik Mozartot.
Tizenhat évesen komponált 15. szimfóniájában Mozart komolyabb hangot ütött meg, mint előző, 1771-es olasz körútjáról visszatérve elsőként írt A-dúr darabjában. Bár csak két hónap telt el a két mű között, a G-dúr szimfónia mégis sok szempontból szabályosabb, tempókezelését tekintve azonban merészebb elődjénél. A páratlan lüktetésű nyitótétel szögletes témája után éles kontrasztként szól a csendes, de dús lassú tétel oboával és kürttel színezett vonóshangzása. A már-már nyers főrészből és éneklő trióból álló menüett után vidám, ragyogó rondó zárja a művet.
1775-ben a műfajról tanultak összegzéseként született meg az A-dúr hegedűverseny, amelyben a szólóhangszer igazi primadonnaként viselkedik: az első tétel zenekari bevezetője után csak egy lírai áriát követően hajlandó belekezdeni a főtémába. A hármashangzat-felbontásokból álló dallam mind a három tételben felbukkan. A finom, érzéki, különösen gyönyörű második tétel után rondó zárja a művet, amelyben törökös, de számunka inkább magyarosan csengő frázisok is hallhatók.
Janáček vonószenekari szvitje könnyed, kiegyensúlyozott, elbűvölő, őszinte és néhol ironikus zene. Hangszerelését tekintve igen kontrasztos: az egyik tételben a hegedűk viszik a dallamot, egy másikban a mélyvonósok. 1877-es művét a szerző a barokk szvit mintájára kívánta megírni, ám a tételek olyan távol kerültek a tánctípusoktól, hogy végül elhagyta a barokk címeket. A hat tételben erős, áttetsző, bukolikus, beethoveni, meditatív és melankolikusan hősies zenéket találunk.
A nagy formák helyett zenei miniatűrökkel hírnevet szerző Grieg életművében temérdek népi dallamot feldolgozó darab található. A Két északi dal címei ugyancsak népi ihletettségre utalnak. A „Népi stílusban” a paraszti élet jeges, sivár, álló világát idézi fel. A cselló vezette lassú tétel, bár beszűrődnek melegebb harmóniák is, sosem mozdul ki teljesen édes bánatából. A rövidebb és egyszerű felépítésű „Tehénhívás és paraszttánc” egy mérsékelt tempójú dallam és egy lendületes tánc párosítása.
Ajánló
2024. június 22-ére Pásztor Annáék nagyobbat álmodtak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, mint eddig valaha! Az elmúlt 20 évük eklektikusan dús…
Az évad művésze, Snétberger Ferenc koncertsorozatának első estjére vadonatúj mű ősbemutatójával készül. Movements című háromtételes darabjában zeneszerzőként és virtuóz szólistaként…
Izgalmas műsorral várja a közönséget a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és vendége, a hegedűművészként és karmesterként egyaránt pódiumra lépő francia muzsikus,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!