(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 30. Maj 2024 19:00
Molnár Ferenc: Liliom
Bemutató: 2022. október 07.
„Liliom, egy csirkefogó élete és halála.
(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá. Ezért rendőrfogalmazó a Liliomban a mennyei bíró, ezért nem támasztják föl a meghalt hintáslegényt angyalok, hanem az isten detektívjei, ezért nem törődtem azzal, álomjáték, mesejáték, tündérjáték-e ez a kis darab, ezért hagytam meg abban a faragatlanságában és egyszerű folyamatosságában, ami a naiv mesét jellemzi, ahol bizony nem okolják meg nagy gonddal azt, hogy miért kezd el egyszerre csak beszélni a halott. Most már lehet vitatkozni azon, hogy szabad-e a színpadon az írónak primitívnek lennie? A festőknek megvan ez a joguk, a könyvbe író íróknak szintén. De szabad-e, lehet-e a színpadon a szerzőnek naivnak, gyermeknek, hiszékenynek, álmélkodónak lennie? Szabad-e azt kívánnia a közönségtől, hogy ne tegyen föl ilyen kérdéseket: Álmodja ezt a mesét valaki? (...)”
Molnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
Molnár Ferenc örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Szereplők:
LILIOM............................................................. Patkós Márton / Tasnádi Bence m.v.
JULI................................................................. Józsa Bettina
MARI............................................................... Kókai Tünde
MUSKÁTNÉ.................................................... Szandtner Anna
FICSÚR........................................................... Borsi-Balogh Máté
HUGÓ.............................................................. Vajda Milán
HOLLUNDERNÉ, FOGALMAZÓ..................... Znamenák István
HOLLUNDER IKREK....................................... Jéger Zsombor
ESZTERGÁLYOS, SZERÁF............................ Pásztor Dániel e.h.
LINZMANN...................................................... Csuja Imre
Allkotók:
RENDEZŐ: Kovács D. Dániel
DRAMATURG: Bíró Bence
LÁTVÁNY: Giliga Ilka
ASSZISZTENS: Érdi Ariadne
ÜGYELŐ: Dávid Áron
SÚGÓ: Kanizsay Zita
Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek?
„Egy mindenkiért – mindenki egyért!” - ki ne ismerné Athos, Porthos, Aramis és az ifjú D’Artagnan történetét? A muskétások kalandjai…
Zenés játék a Rátonyi Róbert Színház előadásában
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
