„Az embernek van jó barátja, jó ismerőse, azt meghívja, bánatát, gondjait kicsukja az ajtón erre a kis időre, borát csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?” több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 23. vasárnap, 11:00
Nagy írónk, Jókai Mór a tőle ismerős lényeglátással ragadja meg a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak lényegét a népi kultúrában. És pontosan ezt teszi tánccal, zenével, játékkal a Magyar Nemzeti Táncegyüttes új előadása is.
A Müpában az évad együttese a Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Nemzet Művésze által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, amely új premierjével a farsang féktelen, jókedvű mulatozásába enged bepillantást. Régi és új, archaikus és kortárs egymásban tükröződik Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus és Zs. Vincze Zsuzsa társrendező-koreográfus nagyszabású munkájában: előadásuk bizonyítja, hogy a sok száz éves népszokások mit sem veszítettek erejükből. Mert mindegy, hogy falun vagy városban élünk, a telet ugyanúgy eltemetjük, és közösen hívogatjuk a várva várt tavaszt. A karnevál, vagy ahogy elődeink nevezték, a farsangfarka, az egész szezon csúcspontja: a vidéken egymást érték a táncmulatságok. A világ mintha a feje tetejére állt volna: a vidám kicsapongás, a szeretetteli gúny és az ötletes paródia került előtérbe. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ifjú csapata virtuóz táncokkal, komplex zenei világgal és színpompás látvánnyal idézi meg a hamisítatlan, fánkillatú, vidám farsangi hangulatot. És miközben kicsik és nagyok lenyűgözve figyelik a táncokat, együtt drukkolhatunk annak, hogy a zord tél végérvényesen elmúljon, és közelítsen végre a ragyogó, zöld kikelet.
Rendező: Müpa
társrendező-koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa
rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…
A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely…
Műsor: Stravinsky: Le Sacre du Printemps Földlegendák – táncjáték
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
