A művészet történetének meghatározó alakja, Gustav Klimt valóságos forradalmat indított el 1897-ben, amikor húsz kollégájával - gyökeresen új alkotói utakat keresve - kilépett a konzervatív elveket valló művészszövetségből és megalapította a saját mozgalmukat, amely Wiener Sezession, azaz Bécsi Szecesszió néven várt ismertté.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 22. hétfő, 19:00
A szecesszió kiszabadította a művészetet az egyenes vonalak börtönéből: a hullámzó, lendületes, organikus formák tökéletesen kifejezték a századforduló életének a modern lendületét, páratlan műalkotásokat létrehozva ezzel az új vizuális világgal. Az összművészeti gondolkodás szintén a stílus jellegzetessége, amely egy rendkívül izgalmas eszmei háttérrel rendelkező koncepció. A világhírű bécsi Szecessziós ház kiállítótereiben a művészek mind az alkotásaikkal, mind a kiállításaikkal nagy visszhangot keltettek.
Klimt legismertebb időszaka kétségkívül az „aranykornak” nevezett periódus. A mester modernizálta az aranyat: az érzéki, csillogó hátterű remekművek megváltoztatták a XX. század képzőművészetének az első évtizedeit és a hatása mindmáig tetten érhető, hiszen az alkotásai világszinten a legtöbbet reprodukált képek közé tartoznak. Már gyermekkorától foglalkoztatta az arany, hiszen az édesapja ezüst- és aranyműves volt, majd az 1900-as évek elején többször elutazott Velencébe és Ravennába, ahol a csodálatos bizánci mozaikok ejtették őt rabul. A szerelem oltárképének tekinthető A csók című főmű, amelyben szépen összpontosul mindaz, amely fontos volt számára.
A művész több mint kétszáz festményt alkotott, amelyek közül mintegy százhatvan darab ismert. Bár Klimtnek „arany folyt az ereiben”, a monumentális freskófestészete, a tökéletesen megkomponált tájképei, a divatos női portréi, valamint az allegorikus alakjai nem kevésbé zseniálisak. Hogyan lehet egyszerre botrányos és bámulatos, dekoratív és drámai, érzéki és esztétikai egyetlen ecsetvonás? Bán Blanka művészettörténész szeptember 22-i előadásán kiderül!
Előadó: Bán Blanka művészettörténész
Miért álmodunk? Mire valók az álmok? Miért vannak a rossz álmok? Ebben a fordulatos, magával ragadó és vicces családi musicalben ezekre a kérdésekre is fény derül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
rockopera SZÖRÉNYI LEVENTE–BRÓDY JÁNOS - BOLDIZSÁR MIKLÓS: EZREDFORDULÓ CÍMŰ DRÁMÁJA ALAPJÁN
A legsikeresebb magyar rockopera monumentális országos koncertturnéja, sztárelőadókkal és elképesztő látvánnyal. A koncertsiker egyedülálló látvánnyal és technikai megoldásokkal került bemutatásra…
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
