2
Nagyzenekari koncert: Beethoven, R. Strauss
Hegedűfejedelem
Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Op. 61
Richard Strauss: József-legenda, Op. 63
több
Jegyvásárlás
Program
Aktuális előadások
Alina Ibragimova (hegedű)
vezényel: Fischer Iván
Két korszakhatáron alkotó zeneszerző, egy nagyszabású hegedűverseny és egy monumentális hangzású balett kerül a BFZ műsorára. Beethoven egyetlen hegedűversenyének szólistája az az Alina Ibragimova, aki korhű és modern hangszeren egyaránt otthonosan mozog, repertoárja a barokktól a vadonatúj művekig terjed. A sokoldalú orosz művész előadásai a The Guardian kritikusa szerint közvetlenek és őszinték. 1775-ös Anselmo Bellosio-hegedűjének hangját nem csak díjnyertes lemezeiről ismerheti a hazai közönség: Ibragimova 2022-ben Prokofjev versenyművével állt a Fesztiválzenekar élére. Ezúttal a „hegedűversenyek fejedelme” van soron. A szünet után egy kuriózum, Richard Strauss első befejezett balettzenéje, a József és Potifárné bibliai történetét elmesélő József-legenda szólal meg.
Bár korábban komponált már hegedűre és zenekarra, Beethoven életművében kizárólag az Op. 61-es alkotás viseli a hegedűverseny nevet. A darab – a zeneirodalom számos világhírű hegedűversenyéhez hasonlóan – a szólóhangszer számára az egyik legkényelmesebb hangnemben, D-dúrban íródott, és háromnegyed órás terjedelmével kitölt egy teljes félidőt. Ez a hangnem olyannyira hegedűszerű, hogy hiába írta át az elsősorban zongorista szerző zongoraversennyé a művet, csak az eredeti változat aratott sikert. A közönség már az 1806-os premieren is lelkesedett, a kritika azonban túlzott újszerűséget kiáltva fenntartásokkal kezelte a darabot. A zenekari próba nélkül lezajló bemutatón a megrendelő, Franz Clement blattolta a szólót. A kor híres hegedűse nemcsak kitűzte a premier időpontját, de rendszeresen a szerző nyakára is járt, hogy ellenőrizze, megfelelően halad-e a munka. A mű virtuozitást igénylő akadályaival és mélységesen érzéki lírájával duplán nehéz feladat elé állítja a hegedűst. A szokatlan megoldásként négy dobütéssel induló, szonátaformájú első tétel után variációs lassú tétel, majd vadászatra emlékeztető rondófinálé következik.
Operákat komponált, közben balettról fantáziált – Richard Strauss első balettje mégis sokat váratott magára. Ugyan már 1900-ban elkezdett dolgozni egy Kythere című táncművön, de egészen 1912-ig kellett várnia, hogy a balettvilág minden csillaga ideálisan álljon. Ekkor ajánlott neki témákat az Elektra, a Rózsalovag és az Ariadné librettistája, Hugo von Hofmannstahl, akivel végül Jákob kedvenc fia, József fordulatokban gazdag történetében állapodtak meg. A legfőbb motiváció azonban nem a téma, hanem Szergej Gyagilev felkérése volt, illetve a később meghiúsult ígéret, miszerint József szerepét a legendás Vaclav Nyizsinszkij táncolja majd. A bemutatót a Párizsi Operában tartották 1914 májusában a szerző vezényletével és Leonyid Mjaszin főszereplésével. A háború kitörése és a Strausshoz képest is elképesztő zenekari apparátus – négyszeres fafúvóskar, négy hárfa, billentyűsök, ütőhangszerek, osztott vonósok – közösen járult hozzá a mű elfeledéséhez. A Potifár palotájában játszódó történet számos egzotikus és izgalmas tánctételt tartalmaz: szerelem, küzdelem, természetfeletti, csábítás, gyűlölet, hisztéria, kínzás és mennyei segítség teszi színessé nemcsak a szüzsét, a zenét is.
Ajánló
2010-ben pár fiatal zenekart alapít Budapesten. Az első kitűzött cél, egy koncertanyag összehozása, amivel színpadra lehet állni. Amint ez megvan,…
Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraciklusát barátja, Viktor Hartmann orosz képzőművész emlékére komponálta. A rendkívül nehéz darab 1874 nyarára készült…
A Hooligans az elmúlt több mint 20 évben koncertről koncertre, évről-évre igyekszik számos meglepetést okozni az irántuk érdeklődőknek és így…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!