A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával életműve legfontosabb állomásait megidézve találkozhatunk - a neves zongoraművész, Balog József, és olyan elsőrangú színművészek, mint Molnár Piroska, Fekete Ernő és Kaszás Gergő közreműködésével.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 28. kedd, 19:00
Közreműködők:
Zongora: Balog József
Színművészek: Molnár Piroska, Fekete Ernő, Kaszás Gergő
A műsort összeállította és a beszélgetést vezeti: Szilasi László
Rendező: Harsányi Sulyom László
„Oravecz Imre a kortárs magyar líra egyik legnagyobb újítója, aki saját életművén belül is többször volt képes fordulatokra, noha a radikálisnak tűnő változások mögött mindig ugyanaz az öntörvényű, a saját szabályai szerint haladó szerző állt” - írja a Könyves Magazin születésnapi köszöntőjében. Oravecz Imre elsőrangú lírikus, de pályája második felében egyértelművé tette, hogy prózaíróként is a legnagyobbak között a helye.
Ennek a költői és írói univerzumnak Szajla az alfája és ómegája. A Heves megyei kis falut Oravecz Imre tette fel a magyar irodalomtörténet térképére. Születési helye és jelenleg is otthona a párszáz lelkes kis mátrai falu, mellyel életművében mítoszt teremtett (Halászóember, 1988). A könyvben az emlékezésé a főszerep: a költő szociografikus pontossággal állít emléket egy letűnt világnak, a falunak, melyet régi jelentésében és formájában ma már nem találunk sehol. De nemcsak Szajláról, a faluról van itt szó, hanem egyfajta költői hazatalálásról, hiszen Oravecz háromszor hagyta el az országot hosszabb időre, ebből kétszer véglegesnek tervezte a disszidálást, de mindhárom alkalommal visszatért. Az 1972-ben megjelent Héj című első könyvétől kezdve Tandori Dezső, Orbán Ottó és Petri György mellett egy nagy lírai megújulás részese volt (Egy földterület növénytakarójának változása; A hopik könyve), ami az 1972. szeptember című kötetében érte el csúcsait. A könyv egy kapcsolat története kilencvenkét hosszú mondatban, melyek a prózavershez állnak a legközelebb. A megalázottság, a kiszolgáltatottság, a kegyetlenség, a szerelemmel járó fájdalom monológjai ezek az írások, amelyek a magyar irodalomban azóta is egyedülálló művé állnak össze. Az alapvetően lírai életmű a kétezres években az epika felé fordult: Oravecz megírja háromkötetes művét, a magyar irodalom nagy kivándorlásregényét (A rög gyermekei 2007, 2012, 2018). A trilógia megkerülhetetlen része a magyar prózának.
A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával életműve legfontosabb állomásait megidézve találkozhatunk - a neves zongoraművész, Balog József, és olyan elsőrangú színművészek, mint Molnár Piroska, Fekete Ernő és Kaszás Gergő közreműködésével. Reprezentatív ünnepi estünk kihagyhatatlan, maradandó élményt kínál a kortárs magyar irodalom ínyenceinek.
Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar vezényel: Guido Mancusi
Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy csésze friss kávéban, egy váratlanul ránk zúduló nevetésben, vagy épp a tenger felől fújó szél zamatában.
Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...
A 2023|2024-es évad egy magyarországi bemutatóval indul, Tena Štivičić kortárs horvát drámaírónő 3tél című díjnyertes darabjával Alföldi Róbert rendezésében.
Zenés Kalandtúra – musical két részben-
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
