Egy hivatal napi működése, Kodály Zoltán műfaji újításai , improvizatív és kollektív zeneszerzői módszerek egy catwalk-koncert keretei között.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: március 24. péntek, 20:00
Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról. Míg Kodály drámai eposzával az erdélyi falvak életébe nyújtott betekintést, addig Az Ügy alkotói korunk városának jellemző intézményébe invitálnak: egy hivatal napi működésének, az ott felsűrűsödő ügyes-bajos események keresztmetszetét mutatják meg.
A cél az egyéni igények és az általános szabályok konfliktusából fakadó élethelyzetek felvonultatása, a maguk abszurditásában és hétköznapiságában. Minden hivatalba érkező ügyfél saját, banális, mégis egyedi történetének magányos hőse, aki az aznapi rejtélyt próbálja felfejteni, megoldani, letudni – bárki magára ismerhet bennük. Ebben az előadásban azonban a néző a másik oldalon ül: neki kell rendet vágni és egyensúlyt találni az előtte elvonuló problémahalmazban, miután szembesül a panaszok és kérvények sokaságával.
A témakör tehát a mai társadalmi tapasztalatokat teszteli, feldolgozásához azonban a kórustagok, Halas Dóra vezetésével, Kodály műfaji újításának megfelelően, visszanyúlnak a magyar zene gyökereihez, a népdalokhoz. Ez nem pusztán értékmegörző gesztus, a népdalok ma éppúgy elmesélik az emberi gondokat és élethelyzeteket, mint száz évvel ezelőtt, ha megfelelő kontextusba vannak ágyazva. A bemutatott ügyek alaphelyzetéhez illeszkedő népdalok a Soharózában évek alatt kifejlesztett improvizatív és kollektív zeneszerkesztői módszerek révén születnek újjá. Az eredmény nem egy autentikus népzenei előadás lesz, hanem az archetipikus alapelemek (hangszín, móduszok, ritmusok, díszítések, hangszerelés) kortárs zenei újraszerkesztése. A modern elektronikus kísérettel megszólaló népdalok megidézik a jelenet alaphelyzetét és felmutatják a kapcsolódási pontot az eredeti és a mai téma között – ami a Fekete Ádám író-dramaturg által továbbírt szövegeken keresztül bontakozik ki.
Koncepció: Halas Dóra, Nagy Fruzsina, Bartha Márk
Előadók: Al-Farman Petra, Asbóth Szaffi, Biksz Judit, Birtalan Ilona Liliána, Bogdán Tamás, Botka Dóra, Eckhardt Fanni, Elek Judit Sára, Eörsi Sarolta, Göttinger Klára, Jankó Dániel, Justin Laura, Karosi Roland, Kégl Lóránt, Lokody Ákos, Lovász Ákos, Majkut Sarolta, Nagy Kata, Nagy Lilla, Nagy Zsófia, Perényi Luca, Rácz Dóra, Remes Zsófia, Sebők Anna, Simon Júlia, Sipos András, Somogyi László, Szalontai Bálint, Szilvay Máté, Tamási Borbála, Tárnoki Tamás, Tóvári Krisztina, Zámolyi Eszter
Zenei vezető, zeneszerző: Halas Dóra
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Elektronika: Bartha Márk
Koreográfia: Cuhorka Emese
Jelmezasszisztens: Tamási Borbála
Dramaturg, szövegíró: Fekete Ádám
Rendezőasszisztens: Szokol Jutka, Bogdán Tamás
Rendező: Halas Dóra, Nagy Fruzsina
Támogatás: Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapesti CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz.
Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral.
A világ legnépszerűbb táncshow-ja, a Michael Flatley által létrehozott Lord of the Dance 25 éves jubileumát ünnepli!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
