Szegedi Kortárs Balett: TŰZ (Bolero-Carmen-Bernarda Alba háza)
„Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
„Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 23. csütörtök, 19:00
Szegedi Kortárs Balett: TŰZ
táncjáték
Bemutató: 2023. március 10. 19:00
Minden tettünk, amelyet szenvedély hat át, magában foglalja a tűz erejét.
A tűz elemű személyek nagy szabadságvággyal bírnak, ösztönemberek, érzelmileg túlfűtöttek. Energikusak, nagylelkűek, lobbanékonyak. Mint ahogy azok a ma esti táncdrámák szenvedélyes nőalakjai, akiket épp ez a fékezhetetlen szenvedély sodor a pusztulás felé.
Bernarda Alba háza
a „könnyek Andalúziájában"
Garcia Lorca utolsó alkotása, „a spanyol falvakban élő nők drámája” alcímű Bernarda Alba háza az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Egy gyászoló özvegy és lányai sorsán keresztül a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét rajzolja meg. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul.
Táncolják:
Adela – Nier Janka / Miriam Munno
Lányok – Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda – Nyeste Adrienn
Pepe Romano – Vincze Lotár
zene: Manuel de Falla – El amor brujo
fény: Szabó Dániel
jelmez: Bianca Imelda Jeremias
díszletkoncepció: Tóth Kázmér és Juronics Tamás
díszlet kivitelezés: Scabello
koreográfus: Juronics Tamás
Bolero
„Ha vágy, akkor Bolero”
Egy húsz évvel ezelőtt végzett nemzetközi zenei felmérés szerint a Bolero hangzásvilága alkalmas leginkább arra, hogy beindítsa fantáziánkat. Parázsló szexualitástól fűtött, kérlelhetetlen, sodrón zakatoló dallam. A mű ötlete Ida Rubinstein táncosnőtől származik, ő adta a megbízatást 95 évvel ezelőtt Ravelnek, és első koreográfusa is egy nő, Bronyiszlava Nyizsinszka, a híres Vaclav Nyizsinszkij húga volt.
Táncolják:
Nier Janka, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Désireé Bazzani,
Miriam Munno, Czár Gergely, Kiss Róbert, Vincze Lotár, Francesco Totaro
zene: Maurice Ravel
fény: Szabó Dániel
jelmez: Bianca Imelda Jeremias
díszlet kivitelezés: Scabello
koreográfus: Enrico Morelli
Bizet – Scsedrin: Carmen
a „kiömlő vér dala”
Carmennek lenni nem döntés, hanem sors kérdése. Mert, ha egy szépséges cigánylány démonikus csáberővel születik, és szeretne kitörni addigi életéből; a könnyen indulatba jövő munkásnők, rájuk prédaként leső durva katonák és nagyhangú torreádorok közül, mit tehetne mást, mint engedni ezt a csáberőt működésbe lépni. És Carmen ösztönösen mesterien működteti: incselkedik, dacol, visszavág. Kapható, ám teljességgel megkaphatatlan. Minden férfit rabul ejtő nőiségével, zabolázhatatlan érzékiségével sikerrel harcol a férfiak fölényével szemben, mindaddig, míg egyszer a szívét is át nem engedi. A kisiklás pillanatnyi, ám ez a szerelem lesz a végzete mégis. Hiába menekülne, hiába taszítja el az érte mindent feladó, a szerelmes Micaela-t is elhagyó férfit, annak is egyetlen lapja maradt már. Carmen és Don José a vonzalom-taszítás kettős játékában mindvégig egymás ellenfelei, és megsemmisülésük is egymás által történik.
Táncolják:
Carmen – Letizia Melchiorre
Don José – Francesco Totaro / Vincze Lotár
Micaela – Diletta Ranuzzi / Bocsi Petra
Torreádor – Kiss Róbert
Végzet – Czár Gergely
Lányok – Diletta Savini, Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Nier Janka, Desirée Bazzani, Giordana Marzocchi, Diletta Ranuzzi / Bocsi Petra
Rendőrök – Kiss Róbert, Vincze Lotár, Francesco Totaro, Füzesi Csongor
zene: Georges Bizet, Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin
fény: Szabó Dániel
jelmez: Bianca Imelda Jeremias
díszletkoncepció: Juronics Tamás és Czár Gergely
díszlet kivitelezés: Scabello
koreográfus: Juronics Tamás és Czár Gergely
Juronics Tamás – művészeti vezető
Pataki András – igazgató
A két nagysikerű könyv szerzőjének egész estét betöltő estje, ahol minden a generációkról fog szólni, szóban és esetenként zenében is.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról.…
A Koyaanisqatsi sikere után az amerikai rendező, Godfrey Reggio műhelyében megszületett a Qatsi trilógia.
Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!