
A VARIDANCE és a Bartók Színház bemutatja: János vitéz
Élőzenés táncköltemény két felvonásban
Közreműködnek: Szirtes Edina „Mókus” és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák
więcej
Élőzenés táncköltemény két felvonásban
Közreműködnek: Szirtes Edina „Mókus” és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 21 Maja 2022 19:00
A VARIDANCE és a Bartók Színház bemutatja
Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Bakonyi Károly – Szirtes Edina – Rackák
JÁNOS VITÉZ
Élőzenés táncköltemény két felvonásban
Közreműködnek: Szirtes Edina „Mókus” és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák
Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Színház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, aki mindezt a kultikus „Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák” zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő.
A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megkötetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból. Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit. Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba.
A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz.
Időtartam:
2x 45 perc
Szöveg:
Petőfi Sándorelbeszélő költeményealapjánBakonyi Károlyírta,Heltai Jenőverseinek felhasználásával.
Alkotók:
Hangszerelés, átdolgozás: Szirtes Edina „Mókus”
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei
Játékmester, dramaturg: Dávid Zsuzsanna
Díszlettervező: Tihanyi Ildikó
Jelmeztervező: Kuti Letícia
Produkciós vezető: Békefi András
Szereposztás:
Kukorica Jancsi – Hernicz Albert
Iluska – Bánházy Eszter
Bagó – Simon Gergő
Mostoha – Jaklics Liliána
Francia király – Végső Zsolt
Francia király lánya – Dunaveczki Éva
Strázsamester – Széchenyi Krisztián
Huszárok, Leányok, Tündérek – Asbolt Eszter Anna, Deák Bálint, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Kecskeméti Gergely, Perger Balázs Márk, Péter Szilvia, Simó Anna, Veres Tamás, Zolja Adél
Zenekar:
Szirtes Edina „Mókus” – ének, hegedű
Ferenczi György – ének, szájharmonika, hegedű
Apáti Ádám – ének, basszusgitár, Wurlitzer piano
Bizják Gábor – ének, kürt, Wurlitzer piano
Jankó Miklós – ének, cajon
Pintér Zsolt – ének, mandolin
Táncolják:
Asbolt Eszter Anna, Bánházy Eszter, Deák Bálint, Dunaveczki Éva, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Hernicz Albert, Jaklics Liliána, Kecskeméti Gergely, Perger Balázs Márk, Péter Szilvia, Simon Gergő, Simó Anna, Széchenyi Krisztián, Veres Tamás, Végső Zsolt, Zolja Adél
Támogatók:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
a Monarchia Operett vendégjátéka esőnap: július 27. (vasárnap)
27. Zsidó Kulturális Fesztivál
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.