Andrei Ioniţă és Demény Balázs
Schnittke, Webern, Janáček, Prokofjev, Kodály
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 15. csütörtök, 19:00
Schnittke: Szvit régi stílusban
Janáček: Pohádka (Tündérmese)
Kodály: Szonatina
Webern: Két darab (1899-es változat)
Prokofjev: C-dúr cselló-zongora szonáta, op. 119
Janáček: Pohádka (Tündérmese)
Kodály: Szonatina
Webern: Két darab (1899-es változat)
Prokofjev: C-dúr cselló-zongora szonáta, op. 119
Andrei Ioniţă (cselló), Demény Balázs (zongora)
A harmincas éveik körül járó fiatal generáció művészei már túl vannak első sikereiken, egyre tudatosabban építik előadói profiljukat, izgalmas útkeresés jellemzi játékukat, kamaraformációkban egymást inspirálva hoznak létre jobbnál jobb produkciókat. Demény Balázs Junior Prima Díjas zongoraművész 1989-ben született Kolozsváron, a 2017-es Île de France, a 2018-as Lagny sur Marne, a 2015-ös Hans von Bülow és a 2013-as Carl Filtsch nemzetközi zongoraverseny első díjasa. Kamarapartnere ezúttal Andrei Ioniţă román csellóművész, aki 2015-ben megnyerte a Csajkovszkij-versenyt és azóta az egyik legkeresettebb zenész a különböző kamarazenei fesztiválokon. Műsoruk négy nemzet zeneszerzőinek munkáiból ad ízelítőt a századfordulótól egészen az 1970-es évekig. Hazánkat Kodály muzsikája képviseli: a Szonatina egyaránt mutat Debussy-hatást és használ népzenei dallamfordulatokat. Ezt megelőzően hallhatjuk Alfred Schnittke 1972-ben saját filmzenéiből összeállított barokkos szvitjét, valamint Leoš Janáček 1910-ben írt – majd a következő években kétszer is átdolgozott –, orosz epikus költeményen alapuló muzsikáját. A 15 éves Anton Webern öncenzúra miatt életében nyilvánosan soha be nem mutatott két rövid darabja, valamint Szergej Prokofjev szovjet cenzúra ellenére is elkészült 1949-es szonátája zárja a koncertet.
Ajánlatunk
Varázslatos, szenvedélyes éjszaka – a Vámpírok bálja lenyűgöző látványvilággal, felejthetetlen dallamokkal rabul ejt és örök élményt nyújt.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Mit akarnak ezek még? - kérdeztük húszévesen, ha idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen. Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.
Ajánló
(esőnap: augusztus 31.) Műsoridő: 150 perc (1 szünettel)
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!