A zeneirodalom egyedülálló különlegessége Schumann alkotása. Műfaja is szokatlan: idill-oratórium, melyben szinte egyedüli követője Haydn remekművének, Az évszakoknak. Világi kompozíció, melynek alaphangvétele lírai, s tárgya is látszólag mindennapi: a boldogságkeresés.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 23. szerda, 19:30
Robert Schumann: Az éden és a péri, op. 50
Kolonits Klára: szoprán
Szalai Ágnes: szoprán
Láng Dorottya: alt
Brickner Szabolcs: tenor
Kovács István: basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Attilio Tomasello
„Múlt pénteken befejeztem Az éden és périt, legnagyobb és – remélem – legjobb művemet. Hálatelt szívvel gondolok az égre, mely erőimet, míg dolgoztam, éberen tartotta. […] A péri történetét már bizonyára elmeséltem neked, ha nem, úgy igyekezz azt megszerezni: szinte zenére született, alapgondolata oly költői és oly tiszta, hogy teljesen elragadott” – írta Robert Schumann 1843 nyarán egyik barátjának. A ritkán felhangzó művet kiváló olasz karmester vezényletével, élvonalbeli hazai szólistagárda előadásában hallhatja a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének közönsége.
A zeneirodalom egyedülálló különlegessége Schumann alkotása. Műfaja is szokatlan: idill-oratórium, melyben szinte egyedüli követője Haydn remekművének, Az évszakoknak. Világi kompozíció, melynek alaphangvétele lírai, s tárgya is látszólag mindennapi: a boldogságkeresés.
A történet az angol Thomas Moore Lalla Rookh című, 1817-ben megjelent mesegyűjteményének egyik költeményére épül, az Ezeregyéjszaka meseszövéséhez hasonló formában. Egy kitaszított és bűnbánó angyal, a péri áll bebocsátásra várva az éden kapuja előtt. A bejutás feltétele, hogy az ég számára legkedvesebb ajándékot hozza el. Egy hazájáért küzdő katona utolsó csepp vére, egy szerelmes asszony utolsó lehelete sem elegendő – végül a megváltást az őszinte megbánás könnyei érdemlik ki.
Az egzotikum iránt vonzódó Schumann a történet feldolgozása során nem a cselekményes megoldást választotta. A komponista a lelkiállapotok ábrázolásának mestere, a műben megtalálhatjuk dalai, szimfóniái, kórusművei, sőt vonós kamarazenéje reminiszcenciáit, azzal a sűrű, mégis áttetsző faktúrával, mely oly egyedien jellemző rá a romantika alkotói között. A hangverseny jelentőségét növeli, hogy a Nemzeti Énekkar fennállása óta most először tolmácsolja Schumann oratóriumát.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
