A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében: BÉCSI KLASSZIKUS MESTERMŰVEK.
Az együttes karmestere ez alkalommal Orhan Salliel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. január 11. csütörtök, 19:00
Műsor:
Ludwig van Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op.36
Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny No. 1, (R.455)
Max Bruch: e-moll kettősverseny hegedűre és brácsára, op.88
Közreműködik: Kyoungjoo Sung (hegedű), Haejin Lim (brácsa) és Quang Hong Luu (zongora)
Vezényel: Orhan Salliel
Alig van mű Beethoven életében, mely hangulatában, tartalmában ennyire ellentmondana a költő külső életviszonyainak. A II. D-dúr szimfónián a komponista 1801 és 1802 között dolgozott; ez az időszak egybeesik a Heiligenstadti végrendelettel. Beethoven ekkor már tudta, hogy teljes süketség és társadalmon kívüliség vár rá. Ebben a vigasztalhatatlan lelkiállapotban írta meg ezt a szimfóniát, amely szöges ellentéte a külső világnak: bizakodás, derű és az élet szeretete jellemzi. Az I. szimfóniához képest a II. óriási előrelépés: merész és kísérletező. Bemutatóját 1803. április 5-én tartották a szerző második nagy szerzői estjén a Theater an der Wien-ben. A koncerten maga Beethoven vezényelt.
Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét a romantikus zongorairodalom kiemelkedő darabjaként tartják számon. A három tételből álló szerzeményen Liszt igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott, nem kevesebb, mint öt változatát készítette el az idők során. 1830 körül, alig húszéves korában kezdte írni, és 19 évvel később tanítványa, Joachim Raff közreműködésével fejezte be. Újabb átdolgozás után az 1855-ös weimari bemutatón a zongoraszólamot maga Liszt játszotta, a zenekart pedig Berlioz vezényelte. A zongoraverseny technikailag igazi kihívást jelent az előadók számára.
Max Bruch (1838-1920) meglehetősen ismert zeneszerző. Hosszú karmesteri és zeneszerzői karriert futott be. Hegedűre és zenekarra írt művei még mindig a gyakran előadott repertoár részét képezik. Bruch 1911-ben komponálta e-moll kettősversenyét. A kettősversenyt eredetileg a fiának, a kiváló klarinétművésznek, Max Felixnek és Willy Hessnek (brácsa) írta. Hess javaslatára azonban Bruch a klarinét szólamot átírta hegedűre. A Kettősverseny két hangszer meghitt beszélgetése. A hangulata romantikus, több korábbi műveiből merített dallamot idéz.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
ARANY IDŐK 30. JUBILEUMI DUNA KARNEVÁL GÁLA (esőnap nincs!)
Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.
Bereményi Géza: Kelet-nyugati pálaudvar „Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” Előadják: Orosz Ákos, Tóth András, Zoltán Áron
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
