Voltaire 1759-es kalandregénye egyben filozófiai gúnyirat, a szerző éles kritikája a leibnizi optimizmus felhőtlen valóságszemléletéről. Ugyanakkor felnövéstörténet is: egy fiú a szerelmet kergetve verekszi át magát a világon, és eközben elveszíti ártatlan önfeledtségét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: streda, 15. máj 2024, 17:00
Voltaire alapján Írta: Vinnai András, Bódi Zsófia, Nagy Péter István
CANDIDE
pikareszk
Candide jól van. Jó helyen: egy gazdag báró családjával éli békés mindennapjait. Kunigunda a báró lánya, akibe Candide – mi más következne mindebből – beleszeret. Pangolosi tanár úr, a család háziorákuluma szerint nincs okozat ok nélkül, és minden a lehető legjobban van ezen a legeslegjobb világon. Az okok költőisége azonban – vagyishogy Candide és Kunigunda vonzalma tettekbe fordul a csalitosban, szükségszerűen maga után vonja a következmények prózaiságát, vagyishogy a kis Candide-ot mindenekelőtt összevissza pofozzák, majd magára hagyják a semmi közepén.
Voltaire saját korának visszásságait mutatja fel – az ő példáját követve előadásunk kortárs környezetbe helyezi a cselekményt.
Szereplők:
Csonka Szilvia
Domokos Zsolt
Ecsedi Erzsébet
Némedi Árpád
Gyulai-Zékány István
Jámbor Nándor
Major Erik
Mari Dorottya
Sipos László Márk
Szerémi Zoltán
Továbbá:
Endrődy Krisztián
Németh Judit
Szabó Tibor
Alkotók:
Díszlettervező: Schnabel Zita
Jelmeztervező: Pattantyus Dóra
Dramaturg: Bódi Zsófia
Zene: Dargay Marcell
Sound design: Csizmás András
Operatőr: Kondor Noémi
Vágó: Sipos László
Súgó: Zsohár Amália
Ügyelő: Pados Bernát
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
RENDEZŐ: Nagy Péter István
190 perc, egy szünettel
Olvasópróba: 2022. január 25.; 11.30
Bemutató: 2022. március 11., 19.00, Márkus Emília terem
⁕ A Weöres Sándor Színház mindennemű változtatás jogát fenntartja.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is…
Darvas Benedek könnyed zenei világával és Varró Dániel virtuóz dalszövegeivel elevenedik meg Rejtő Jenő népszerű regénye ebben az egyedülálló zenés…
A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert,…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
