A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt tartja évadnyitó hangversenyét, így tisztelegve a „tiszta forrás” zeneszerzőjének munkássága előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 25. hétfő, 19:30
ÉVADNYITÓ HANGVERSENY
Műsor:
CLAUDE DEBUSSY: A tenger
MAURICE RAVEL: G-dúr zongoraverseny
***
BARTÓK BÉLA: Concerto, Sz. 116, BB 123
Berecz Mihály zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
Ezúttal Bartók amerikai emigrációban született remekműve, a Concerto szólal meg, előtte olyan francia alkotók: Debussy és Ravel opusaival, akiknek munkásságát Bartók ismerte és nagyra becsülte. A koncert szólistája, Berecz Mihály a fiatal magyar zongoraművész-generáció egyik legkiválóbb képviselője, a karmester, Kovács János művészete a hazai zeneélet megkérdőjelezhetetlen értéke.
Claude Debussy 1905-ben fejezte be A tenger című három szimfonikus vázlatát, amely nemcsak érzéki szépségű természetpoéziséről nevezetes, de arról is, hogy korának egyik legmodernebb forma- és harmóniavilágú zenekari kompozíciója. A tizenhárom évvel fiatalabb kortárs, Maurice Ravel 1929 és 1931 között keletkezett G-dúr zongoraversenye a mozarti szépségeszmény letisztultságának és kifinomultságának inspirációjában fogant. Egyúttal a kor divatos jazzmuzsikájának hatását is élénken tükrözi, különleges stíluselegyet alkotva. Bartók Béla Concertója Serge Koussevitzky megrendelése nyomán készült a Bostoni Szimfonikus Zenekar számára, bemutatója 1944-ben volt. A számos reprezentatív hangszerszólót és kamarazenei részletet felvonultató, öttételes szimfonikus zenekari mű az alkotói termés egyik legjelentősebb opusa, a honvágy és a hazaszeretet megindító dokumentuma. Az 1997-ben született zongoraművész, Berecz Mihály számos nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, a hetvenegy éves karmester, Kovács János munkáját minden stílus és műfaj területén a legnagyobb szakmai megalapozottság és művészi alázat jellemzi.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé.
Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést…
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
