Richard Wagner művészete egyedülálló a zene történetében, mivel az opera műfajának sajátos, mitologikus-filozofikus vonulatát teremtette meg, mely szinte minden elemében forradalmian új: összművészeti törekvéseiben, témaválasztásban, terjedelmében, deklamáló jellegű, végtelen dallamaiban, harmonizálásában, zenekar-használatában. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: utorok, 21. september 2021, 19:30
Műsor:
Wagner: Siegfried-idill / Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
Wolf Péter: Cine-fónia (Zene egy még el nem készült filmhez)
Weiner Leó: Magyar népi táncok - szvit, op. 18.
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
Richard Wagner művészete egyedülálló a zene történetében, mivel az opera műfajának sajátos, mitologikus-filozofikus vonulatát teremtette meg, mely szinte minden elemében forradalmian új: összművészeti törekvéseiben, témaválasztásban, terjedelmében, deklamáló jellegű, végtelen dallamaiban, harmonizálásában, zenekar-használatában. Wagner életművében a Siegfried-idill lényegében egy különleges kirándulás a szerenád műfaj irányába. A szerző küzdelmes életének egyik kiegyensúlyozott, boldog pillanatában – felesége, Cosima születésnapjára – komponálta a bensőséges, kamarazenei elemekben bővelkedő darabot. Első, zártkörű előadása ezért Wagnerék triebscheni villájában zajlott le 1870 karácsonyán. Az Idill zenei anyaga mintegy megelőlegezi az 1876-ban bemutatott Siegfried (A Nibelung-tetralógia harmadik operája) főbb témáit. Egy – Brünnhilde ébredését jelző – varázsos melódiával indul, később Siegfried kürtmotívuma szólal meg, majd a csúcsponton az erdei madár énekét hallhatjuk. A Trisztán és Izolda című zenedráma zenekari előjátékának kezdő harmóniája a legtöbbet hivatkozott zenei idézetek közé tartozik, akár Wagner zenei névjegyének is tekinthető. A szomorúság és reménytelenség ábrázolására szolgáló, lefelé hajló kromatikus dallamhoz Wagner egy ellentétesen mozgó, hasonló szólamot társít – mely a vágyakozás kifejezésére szolgál –, és ekkor szólal meg az ún. Trisztán-akkord. Szokatlan, ám hatásos ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás végéig nem old fel. Az előjátékhoz zenekari hangversenyeken általában az opera befejezése – a szerelmi halál – kapcsolódik, melynek során Izolda énekszólamát is hangszer játssza. Hatalmas érzelmi hullámok után éteri harmóniában nyugszik meg a zene – jelezve a végső beteljesedést –Trisztán és Izolda halálban való örök egyesülését.
Sokoldalú kortárs zeneszerzőnk, Wolf Péter a közelmúltban Wolf-temperiertes Klavier című sorozatának vonószenekari változatával szerepelt a Kodály Filharmonikusok koncertműsorában. A címadásaiban is szellemes szerző ezúttal egy nagyzenekari Cine-fóniával örvendeztet meg bennünket. A darab alcíme fel is fedi a titkot, miszerint a „cine” előtag a film műfajára utal. Wolf Péter pályájának jelentős sikereit köszönheti kísérőzenéinek, melyek közül a Vuk című rajzfilmhez komponált dallamai a legismertebbek. A XX-XXI. század során számos jeles komponista merészkedett a mozgókép világába, elég, ha Honegger, Prokofjev vagy Farkas Ferenc nevét hozzuk példaként. Most némileg fordított a helyzet, mert egy könnyedebb műfajokra szakosodott zeneszerző merészkedik a szimfonikus zene világába. Wolf Péter közelmúltban bemutatott Cine-fóniája tulajdonképpen egy szonátaformájú nyitány, melynek közepén – szokatlan módon – egy hosszabb hegedűszólót is hallunk. A Cine-fónia nagyzenekari hangzásvilága a műfaj legkiválóbb mestereinek példáját követi.
Weiner Leó Bartók, Kodály és Dohnányi iskolatársaként kezdte pályafutását. Romantikus hagyományokat követő stílusa miatt azonban egy idő után háttérbe szorultak magasfokú mesterségbeli tudással komponált művei. Op. 18-as, Magyar népi táncok című zenekari szvitje 1931-ben készült el – pályatársának – Lajtha Lászlónak szóló ajánlással. A folkloristaként is jeleskedő Lajtha volt ugyanis az, aki Weinerrel megismertette a magyar hangszeres népzene világát. Ennek nyomán a négy tételes zenekari műben már az élő, autentikus népzene hatása jelenik meg. A szó eredeti értelmében vett szvitet hallunk, melynek tételei lazán összefűzött tánczenék sorozatából állnak. A változatos dallamanyagot Weiner finom ízléssel munkálta meg, és pazar hangszereléssel tette rendkívül hatásossá.
– baljos –
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
Az Elvált Nők Klubja - a kultfilmhez hasonlóan- egy fergeteges musical három nő történetéről, akik kénytelenek újra felépíteni saját életüket.
A Budai Vár-barlang Budapest egyik legkülönlegesebb látnivalója, Magyarország egyik legrendhagyóbb barlangja. Ismerd meg a Budai Vár alatt húzódó barlangrendszer látogatók…
Egy estére az MVM Dome-ba költözik az olasz zene aranykora! A nagyszabású, látványos show keretében a legendás San Remo-i Fesztivál…
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
